2009. október 12.

Sziasztok, engem Blanca de Forondának hívnak és szoros kapcsolatban vagyok Jaime-vel, akinek a pályáját kisgyerekkora óta követem édesapjával együtt, akivel együtt nőttem fel. És büszke vagyok arra, hogy kiérdemeltem az ő édesapjának, Jaime nagyapjának, Francisco Alguersuarinak a szeretetét. Tudom, nincs mentség, de láttam, hogy mennyien érdeklődtök Jaime és a nagypapája, Don Paco után, akinek talán így állíthatjuk a legszebb emléket. Engedjétek meg, hogy megosszak veletek egy rövid szöveget, amit Jaime írt, ő olvasta fel, ő hullatott könnyeket felette és végül fejezte be a temetésen 600 ember előtt.

„Kedves Nagyapa,

Nem kell elmondanom, milyen hosszú és tartalmas életet éltél és milyen sok barátod volt. Ma mindenki itt van, s te mindet ismered, név szerint is.
Az életed során mindig volt egy segítő kezed és egy kedves szavad azoknak, akiket ismertél.
Minden egyszerű, gyors és nagyszerű volt.
Mindig csodálkozva néztem, hogy tudsz olyan rövid időn belül egyik helyről a másikra érkezni.
Ezeket az emlékeket örökre megtartom, mint egy hátizsákot tele az elképzelhető legelbűvölőbb képekkel.
Minden kép egy kaland volt és neked, Paco – Marta mesélte nekünk; nekem és Elma Andreának – mennyire sokat jelentettek azok a fotók.
Talán ez volt a kifogás, hogy újra kezdd, amikor hazajöttél.
Emlékszem El Vendrell-re, amikor 9 éves voltam és elkezdtem gokartozni. Annyira közel voltál hozzám, amikor ott fotóztál abban a kanyarban, hogy attól féltem, elüt valaki.
Most, hogy nagyon hosszú időre mentél el, kezdem felfogni apám szavait… „Semmi sem történik véletlenül”. Mióta az eszemet tudom, hallom ezt, és most, amikor ezeket a sorokat írom, rájöttem, mennyire igaz ez.
Kedves Nagyapa, nem egy mázlista voltál; az értékek, amiket átadsz a nagybátyámnak, José Maria Palmirának, a nénikéimnek, az apámnak és Nevisnek, az a munka, a törekvés, az áldozat, alázatosság és a mások iránti tisztelet.
Mindig nevettem, mikor azt mondtad, van egy szó, ami nem létezik: a ’lehetetlen’.
Így hát mivel neked minden lehetséges volt, így biztosan örökre a szívemben maradsz.
Kedves Nagyapa, nem kell elmondanom, milyen hosszú és tartalmas éltél vagy hogy milyen sok barátod volt. Ma mindannyian itt vannak.”